Szent László

Szent László 940 és 825, Arany János 200 Az évfordulók kapcsán Szent László és Arany János évet hirdettek 2017 – re Lovagkirályunk és nagyszerű nemzeti költőnk előtt tisztelegve a rend tagságának információkkal szolgálunk. Esetleg az emlékévekhez kapcsolódó utazásokhoz, akár valamikori partiumi látogatásokhoz. A turisztikai értelemben vett Erdély 10.000 km2 – el nagyobb a jelenlegi Magyarország területénél, így a távolság, az idő, költség mind fontos tényező. Erdélyből nagyobb időkeret hiányában számos határ-közeli érdekesség ismerhető meg, ami egy – két napos út programjába is belefér. Komplex, nagyon tartalmas, érdekes lehet a látogatás. A kínálat szinte a bőség zavarával küzd, hiszen történelmi, irodalmi, művészeti, természetismereti értékekkel lehet találkozni, ezek között lehet válogatni. Az Erdélybe utazók egyik „kapuja” Nagyvárad, Szent László városa. Ez a város önmagában számos érdekességet kínál. Itt általában ellátogatnak a Barokk-palotához, mellette a Bazilikával és a Kanonok-sorral. Azt már nagyon kevesen tudják, hogy a palota egykor növénykülönlegességekben gazdag parkjának dél-nyugati szegletében három mamutfenyő még megmaradt (sequoia). Érdemes megnézni őket, mert Európa ezen részén nem túl gyakori díszfák. Az sem köztudott, hogy Nagyvárad egykor olyan rangos nemzetközi szerepet is játszott, hogy Gregorius Peuerbach osztrák csillagász a Vitéz János által állított csillagvizsgálótól számította a kezdő délkört (ma Greenwichnél) és ezzel készített térképet. A Bazilika előtt álló oroszlános Szent László szoborról sem közismert, hogy az egykor a Szent László téren állt, ami ma is a város egyik központi tere, csak ma Unirii-nak (Egyesülés) hívják és Mihai Viteazul (Vitéz Mihály) lovas szobra áll ott. A Bazilikában őrzik a Lovagkirály koponyacsontjának egy darabját őrző hermát. (Nem azonos és nem is másolata a Győrben őrzött hermának.) Váradon általában még megnézik a mind nagyobb idegenforgalmi szerepet is kapó, szépülő várat, az Ady Múzeumot, a passzázsos Fekete Sas palotát (Erdély legnagyobb szecessziós épülete). A várban anno több magyar uralkodó nyughelye volt, többek között a Szent Lászlóé is. (Luxemburgi Zsigmond német-római császár, magyar király, stb.). A vár udvarán állt Szent István, Szent Imre és Szent László szobra, amelyeket a Kolozsvári testvérek készítettek Futaki Demeter váradi püspök megbízásából. (Kolozsvári testvéreken a magyar képzőművészet egy szobrász testvérpárt jelöl, Kolozsvári Mártont és Györgyöt. Világhírű alkotásuk a prágai Szent György-szobor. A várbeli egykori 3 szobor 1360 és 1365 között készült el. Tudunk egy Szent László királyt ábrázoló lovas-szoborról is, amelyet Zudar János váradi püspök megrendelésére készítettek. Azonban minden szobor elpusztult Várad 1660. évi török ostroma, illetve bevétele után.) Érdemes tudni, hogy a Fekete Sas passzázsának déli bejáratánál működött a 20. század elején a „Bonbonnière” kabaré, ahonnan Nagy Endre és a magyar kabaré pályafutása indult. Érdeklődésre tarthat számot a közelmúltban gyönyörűen felújított színház, amely a Fellner és Helnner vállalkozásnak egyik legsikerültebb ékszerdoboza ebben a témában. Talán nincs is vele vetekedő a történelmi Magyarország egész területén. A színházat némi szerencsével és készpénzzel előadások előtt és próbák után meg lehet nézni. A sétáló utcán (volt Fő utca) sorakozik a váradi híres szecessziós paloták egy része, és nem régen kapott helyet a Holnaposok 4 alakos szoborcsoportja. A látogatók figyelmébe ajánljuk még Váradon, a Körös parton Szacsvay Imre (az 1849 – es debreceni országgyűlés jegyzője) 1907 – ben emelt emlékművét, a volt Szent László tér dél-keleti sarkában álló „holdas” templomot (érdekes óraszerkezet segítségével mutatja a Hold aktuális állását). A Dévára vezető út Nagyváradtól 8 km-re Félixen, a termálvizéről híres gyógyfürdőhelyen keresztül vezet. Félixen kívül érdemes meglátogatni a közeli Püspökfürdőt is (Băile 1 Mai) amit régi feljegyzések Szt. László fürdője néven említik. Külön érdekesség, hogy még ma is működik itt Erdély legrégebbi hullámstrandja, amelynek kb. 175 éves berendezéseit osztrák mérnökök készítették. Nem véletlenül volt kedvelt hely Várad és környéke a legrégebbi idők óta, a bőven feltörő gyógyhatású termálvíz mindenkit vonzott. Különben a fürdők meleg vizét elvezető Pece-patakból töltötték fel a váradi vár árkát, amely így télen sem fagyott be, állandóan védelmet nyújtott. A patak nevéhez kapcsolódik Várad egyik „beceneve”: Pece-parti Párizs. A Déva fele vezető úton kb.70 km-re Nagyváradtól, Belényes (Beiuş, a közelében Béla király várának romjai) után Kisszedresnél (Sudrigiu) újabb érdekesség meglátogatására nyílik lehetőség. Kisszedresnél a főútról balra, Vasaskőfalva (Pietroasa) fele letérve lehet eljutni a Királypatak-völgyében 482 méter magasan fekvő Kiskóh-i Medvebarlanghoz (Peştera Urşilor). Vasaskőfalva irányában úgy 7 km után jobbra el kell térni Kiskóhnak (Chişcău). A kiskóhi leágazástól a barlang alatti fizetős parkolóig kb. 6 km az út. A villanyvilágításos, közel 500 méteren látogatható, különlegességnek számító barlangban idegenvezető kíséretében "civil" szerelésben lehet közlekedni a kiépített úton, legfeljebb a benti hűvössel (7 - 8 fok) kell számolni. A cseppkövekkel viszonylag gazdagon díszített barlang különlegességét az adja, hogy kéregmozgások következtében bejárata több mint 10. 000 éve lezáródott és a bent maradt barlangi medvék egy része végelgyengülésben pusztult el. Így teljesen ép csontvázat is találtak a medvék "fekvőhelyén". Ez világviszonylatban is ritka lelet. A barlangot csoportosan lehet látogatni, ennek időigénye kb. 40 perc. Csoportok a belépőjegy árából kedvezményt kaphatnak. Fotózásért, filmezésért külön díjat kell fizetni. A várócsarnok, mosdók korszerűek. A parkoló és barlang környékén számos árus kínálja portékáit, lehet alkudni is. Sok bóvli mellett figyelemre méltóbb áruk is vannak, pl. CD a barlangról, újabb kiadású és egészen jó térképek. A Szatmárnémetibe vezető úton Nagyváradtól kb. 12 km-re Bihar községben egészen ritka nevezetességet lehet megnézni. Itt magasodnak egyik legfontosabb és legnagyobb (kb. 4, 5 hektár) honfoglaláskori (IX – X sz.) -, a Bihari földvár halmai. Az eltelt sok évszázad ellenére bizony a földvár védművei (150m x 115m) ma is jelentősek, 6 – 7 méter magasak. Ez volt a Bihart, illetve Váradot is megalapozó első erősség, kis gyermekkorának néhány évét itt töltötte I. László királyunk. (Anonymus a földvárat eredetileg Ménmarót uralkodása központjának tartja). Szintén északra, kb. 40 km-re Nagyváradtól a Berettyó jobb partján fekszik Szentjobb (románul Sâniob, latinul Sancta Dextra). A falu nevét a Szent Jobbról kapta. Az első magyar király leválasztott jobb karját Mercurius, őrkanonok vitte az akkor Berekisnek nevezett településre 1061 körül, hogy az ereklyét megóvja a kitört pogánylázadásoktól. I. István szentté avatása kapcsán 1083-ban sírjának felnyitásakor Szent László megtudta, hogy a jobbot hol őrzik. Akkor elzarándokolt a bihari faluba, és annak a Szentjobb nevet adta. A település monostorát a 11. században alapították, majd a török veszélyre tekintettel a 16. században megerősítették, várrá alakították át. Az érdeklődők a váradi Ady emlékhelyeken kívül viszonylag rövid kirándulással (75 km, kb. 1, 5 ó) ellátogathat Csucsára a volt Boncza-kastélyhoz. Abban ma a későbbi író-tulajdonos, Goga emlékmúzeuma működik, de Ady emléktárgyak is láthatóak. Különben a Csucsára vezető (kolozsvári) út egy része nagyon szép, a Királyhágó szerpentinjein vezet a Sebes Körös völgyének felső, összeszűkülő festői részébe. Váradtól 40 km-re délre, az Arad fele vezető úton Nagyszalontára lehet látogatni a hajdúk városába. A műút Cséffa mellett halad, ez a település a román oldalon a határ közelében terül el. A magyar oldalon Geszt a megfelelője. A műútról is látható a határ közelében a sűrű berek, a radványi erdő megmaradt sávja. Radvány a nyelvészek szerint régi magyar kifejezés, rogyvány, mocsaras helyet jelent.

Az irodalomban kicsit is járatosak ismerhetik az elnevezést Arany János Tetemre hívás című balladájából. A szakemberek szerint a kb. 200 hektáros „radványi sötét erdő” a Körös menti egykori ártéri erdők maradványa, a Cséffai Természeti Park jelentős eleme. Arany ismerte az erdőt, járt is arra. Nem csak Nagyszalonta közelsége kapcsán, hanem munkájához kötődően is. Ugyanis Geszten 1851. májusában kezdte meg Tisza Domokos tanítását, amit októberig folytatott. Akkor elment, hogy elfoglalja nagykőrösi állását. Dokumentálva van, hogy járt az erdőben, 1851. aug. 5-én, Domokos névnapjának másnapján. Sőt azt is tudjuk, hogy Laci fia is résztvett ezen a kiránduláson, ugyanis a névnapra Szalontáról áthozott gyermeket ottmarasztalták „játszópajtásnak”. A geszti Tisza kastélyt renoválása még csak tervben van. De a kastély közelében látogatható a kis nyári lak, amiben Arany János geszti tartózkodása alatt saját kérésére lakott. Elég sokan el is látogatnak Nagyszalontára, tekintettel a közelségére és Arany János nagy vonzerejére. A nagy költő emlékmúzeumát az úgynevezett Csonka-toronyban rendezték be. (A múzeumot az emlékév tiszteletére felújítják.) Azt már kevesen tudják, hogy a tornyot 1636 körül a valamikori Toldi vár részeként emelték, és nem volt mindig csonka. Tetejét 1658-ban vesztette el, amikor II. Rákóczi György fejedelem parancsára – tekintettel a török veszedelemre - felgyújtották. Arról is kevesen hallottak, hogy az első reánk maradt hiteles ábrázolása Petőfi Sándortól ered, aki Arany Jánosékat látogatta meg 1847 - ben és annyira „megfogta” a torony látványa, hogy – szerencsére – lerajzolta. Érdekességként megemlíthető, hogy Petőfi rézből készített kávéfőzőt vitt ajándékba, bizony ilyen régi szokásunk a feketézés. Különben a tornyot az 1899. évi restaurálásakor fedték be. Szalontán meg szokták még nézni azt a házat, amelynek helyén Arany szülőháza állt és esetleg a központ parkjában az 1901 - ben emelt Kossuth emlékművet. De Szalontáról érdemes tudni, hogy ott született (1891) a 20. század egyik jeles magyar írója Zilahy Lajos (szülei az ottani temetőben nyugszanak). Szalontán született (1897) Sinka István költő is, a „fekete bojtár”. Mindkét írónkra emléktábla emlékeztet. Fekete márványtáblát állítottak Kulin György (1905 – 1989) nagyhírű csillagászunk emlékére, aki több égitestet fedezett fel, például több tíz kisbolygót. Az első kisbolygót szülővárosáról nevezte el: 1436. Szalonta. Szalonta neves szülöttei között meg kell emlékezni Lovassy Lászlóról, (1815-1892) a 48 – as forradalom előtti mozgalmas idők országgyűlési ifjúságának jeles vezéréről. (Az Aradi úti temetőben nyugszik). Az ő nevét sokat megért emléktábla őrzi. Szalonta meglátogatást segíti, hogy innen nem kell feltétlenül visszamenni Váradra, mivel Méhkeréknél is van határátkelő. lv. dr. Diószeghy László