Tudomásunk szerint a magyar élettérben több mint egy tucat Szentlászló település van. Az emlékév alkalmából ezek közül mutatunk be néhányat röviden

Bükkszentlászló (szlovák neve Stará Huta), kicsiny település a Bükki Nemzeti Park peremén. Létének 300. évfordulójáról 2012-ben emlékeztek meg. Ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy a település akkor már több mint 30 éve elvesztette önállóságát. 1981-től Miskolchoz tartozik. Saját címere azonban 2011-től van. A szlovák név elárulja, hogy a települést nem mindig hívták mai nevén. Valóban, mivel a jelenleg használt név csak 1939-től él és templomának védőszentjéről, I. Lászlótól, valamint a táj nevéből inspirálódott. A 18. századi község az itteni üveghutás települések közül az első volt, akkor Huta névvel. Később még alapították hutákat és megkülönböztetésül az elsőt Óhutának nevezték el. A kb. 460 lakosú városrész a terepviszonyok szorításában valójában egyetlen hosszú, (több mint 2 km) utcából áll. Bár Miskolc része, azért a városközpontig jó 8 km-t kell utazni vagy kutyagolni.  Bár fennállásának „csak” 300. évét ünnepelték, azért egy viszonylag közeli földvár maradványai régebbi időkről, elődökről árulkodnak.

 Az itteni népi hiedelem szerint megtorlásként költöztették ide a Rákóczi vezette szabadságharc részvevőit, és azok fogtak itt üveggyártásba. Minden esetre az első hutásoknak jelentős kiváltságokat biztosítottak: nem fizettek adót és a mészégetéshez, az üvegkészítéshez szükséges fát szabadon termelhették ki.

 A szlovák név azt is elárulja – mint még néhány hasonló település esetében – hogy az országban kevés üveggyártáshoz értő volt, ezért külföldről telepítettek mestereket, többek között szlovákokat. E tekintetben külön érdekesség, hogy csak katolikusok jöhettek, mert más vallásúakat nem alkalmaztak a diósgyőri uradalomhoz tartozó vállalkozásnál. A betepülteket az üveggyártáson kívül a mészégetésnél és az erdőgazdálkodásban is foglalkoztatták. Különben a szakemberek szerint a szén- és mészégetés Árpád-kori foglalatosság volt a Bükkben. Azonban a vasipar fejlődésével, főleg a 19. században, ezen termékek iránti kereslet nagyon jelentősen megnőtt.

A 300. évhez kapcsolódóan érdemes tudni, hogy az évente mindig másik Szentlászlós településen megrendezésére kerülő találkozó akkor Bükkszentlászlón volt, és annak alkalmával leplezték le a lovagkirály bronz mellszobrát. Márkus Péter művész a Szent László hermát választotta mintának. A szobrot két méter magas, meglehetős súlyú kőtömbre képzelte és helyezte el a római katolikus templom udvarán. (Fő utca 101). A már említett szakmák mellett a lakosság állattenyésztéssel is foglalkozott.

Mára - a klímaváltozás következtében is – a kis település természeti adottságai felértékelődtek, és az idegenforgalom, a falusi turizmus mind nagyobb szerepet kap. Ehhez fűződően megemlítjük, hogy a közelben, de már Bükkszentkereszt határában, a Lófő tisztáson áll IV. Béla emlékműve. Úgy tudják, hogy a király utoljára itt ütközött meg a tatárokkal. Az emlékhely mellé kellemes, erdei pihenőt alakítottak ki.

 

                                                            

 

 

Homoródszentlászló (románul Vasileni) viszonylag magasan, úgy 500 méteren fekszik Hargita megye délnyugati részén, Székelyudvarhelytől délre, a Kányád patak mellékvölgyében.
Homoródszentlászló Kányád községhez tartozik még más hat faluval együtt. Zsáktelepülés, mivel az ide vezető, nem valami jó minőségű út innen tovább már sehova sem vezet.
A település a 14. századi, Szent László tiszteletére szentelt templomáról kapta nevét. Úgy tudni, hogy a templomhoz kolostor is tartozott. A hagyományok szerint I. László király járt itt, mert volt a közelben vára. Orbán Balázs nem talált erre vonatkozóan semmi konkrétumot. A nagy kutató Szentlászló határában két templom romjait azonosította. A település nevét először 1448-ban említik Zenthlászló formában egy Hunyadihoz kötődő oklevélben. Ez a változat 1566-ban újra felbukkan, de 1602-ben már Szent Lászlóként említik az írások.

 A vidék viszonylag szerény eltartó képessége, lehetőségei miatt a településnek soha nem volt nagyszámú lakossága, de a mai harmincat alig meghaladónál azért többen lakták. 1868-ban a lakosság 164 fő volt, a 20. század első felében több mint 200. A múlt század közepe táján pedig mintegy 270-en lakták. A lakosság dinamikája követhető az iskola történetében is. A falu iskolamesteréről már  1735-ben történik említés, 1835-ben két tanítója van az iskolának, míg 2012-ben már egy sincs. Tanintézménye sem.

 A település sokszázados életét a különböző helyekre épített templomok története szövi át. A jelenlegi református templomot 1928 őszén kezdték építeni és 1929. június 2-án fejezték be.  Művészettörténészek szerint helyenként régi faragott kövek vannak beleépítve, amelyeket 14.-16. századinak tartanak.

 2010. júliusában sajtóhír volt, hogy a templom felújításával foglalkozó ipari alpinisták a tornyon a templomgömb kibontásakor egy üvegben 11 oldalas kéziratot találtak, amelynek kelte 1929. 06. 02. A dokumentum a templom építésének részletes történetét írja le. A 19. századi Erdélyben szokás volt, hogy a protestáns templomok tornyaiban üzeneteket rejtsenek el az utódok részére. Az itt megtalált írás szerzője a gyülekezet akkori lelkésze, Kóréh Béla. Szeretett Utódaink! címmel ez egy összefoglaló, aminek van egy erős érzelmi töltetes része, amelyik az anyaországtól történt elszakításra is utal. Az írás mellé elhelyeztek az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén használt pénzekből is néhányat, de találtak egy 1923-ban kiadott ezerkoronást is.

 A nagy lovagkirályunk nevét viselő települések  1996-ban alakítottak szövetséget. A társulás tagjainak a nevét és címereit tartalmazó zászló az itteni templomban megtalálható. 

A környék látnivalói közt megemlítik a székely-dályai, 13. századi műemléktemplomot, valamint a védelem alatt álló Nárcisz-mezőt.

 

                             

 

 

Jászszentlászló alacsony, viszonylag sík vidéken terül el. Valahogy úgy alakult, hogy a többi Szent László települések dombosabb területeken fekszenek. A jászszentlászlóiak szerint teljesen jó helyen vannak, külön örülnek, értékelik, hogy milyen jelentős érdekességek, nevezetességek vonzáskörzetében laknak. Valóban. Keletre Ópusztaszer és a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet a Csaj-tó komplexummal; északra a Péteri-tói madárrezervátum; nyugatra a Kiskunsági Nemzeti Park Bugaccal, dél-nyugatra a Harka-tó és Kiskunhalas a híres csipke hazája. Mindezek csak egy pár lépésre.

A szakemberek szerint a középkori településen kunok laktak, és nevét a Szent László tiszteletére felszentelt templomától vette át. A törököket ez a falu sem élte túl, és ezzel a területtel is az történt, ami abban az időben a Duna-Tisza közén az egykori települések területének nagy részével, legelőnek használták. A jászok lakta területek története azután eléggé ismert, mármint, hogy I. Lipót eladta őket a Német Lovagrendnek (1702). A legelőket azután, mint tulajdonosoktól, tőlük lehetett bérelni. Az is meglehetősen ismert, hogy a jászkunok óriási áldozatot hoztak megváltásukra, amire 1745-ben, már Mária Terézia uralkodása alatt került sor. (Szentlászló-pusztáért 4 település adta össze a pénzt, illetve tudta megváltani). A 19. század elejétől a növekvő népesség indokolttá tette a tagosításokat, és a községek alapítási folyamatát. Az addig használt Pusztaszentlászló elnevezést Jászszentlászlóra változtatták, ezzel is utalva, hogy az eredeti alapítók a jászok voltak.

 Az elsősorban mezőgazdasággal foglalkozó lakosság szépen szaporodott, a 19. század végén közel 350 házat tartottak nyilván. A gyarapodást mutatja, hogy a 20. század első éveire sikerül befejezni a templomot, (1902. július 27, Ranszky Mihály kiskunfélegyházi építész), községháza, gőzmalom épült, állandó orvosuk is lett.

 Ma kb. 2500 lakosa van a Kiskunmajsa járásba tartozó településnek. Nevezetességei között - a fentieken túl – számon tartják a református templomot, a szélmalmot, a Szent László Általános Iskolát, a két világháború emlékművét. A II. világégés jelentős mértékben érintette a települést, több mint százan soha nem tértek haza.

 A község 120. évfordulója alkalmából, 1993-ban avatták fel a templom melletti központi parkban Szent László szobrát a díszkúttal.

 A lakosság értékesebb épületeik között tartják számon a Római Katolikus Parókiát, a volt hangyaszövetkezeti boltot, a Győrök házat, az egykori jegyzői lakást.
Az élővilágban gazdag Móricgáti láp több mint 750 hektárának nagyjából kétharmada Jászszentlászlóhoz tartozik

 

                                              

      

 

Zalában számos „szentes” település található, némileg hasonlóan Székelyföldhöz.

Búcsúszentlászló környékén is több van, sőt még Szentlászlós is. Azonban ez a Zalaegerszeg közeli (11 km), közel 800 lakosú község, mint a Dunántúl egyik legnagyobb búcsújáró helye, kiemelkedik az a többiek közül. Úgy tudni, hogy az egyetlen kegyhely, amelynek nevében szerepel a „búcsú” kifejezés.

Azt tartják, hogy I. László miután megmenekült az üldöző ellenségtől elrendelte egy kápolnának a megépítését a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére. A kápolnához építették az 1734-ben felszentelt szép barokk templomot, amelynek főoltárképe, a település címeréhez hasonlóan, Szent Lászlót ábrázolja. A szakemberek a kutatásokból úgy tudják, hogy a főoltár mögötti eredetileg román kegykápolna a tatárdúlások után épült. A török időkből érdekes történet kering a kápolnával kapcsolatban, ami a megmaradását is magyarázhatja.

 A ferencesek a 17. század végén érkeztek, amikor a veszprémi püspök rájuk bízta a zarándokhelyet, amit a lakosság több csoda helyeként Szentlászló néven emlegetett. Különben a település első írásos említése 1270-ből származik Szent Laduzló néven. Utána több száz évig nem nagyon tudni a többször is nevet változtatott faluról, a mai elnevezése 1877-től van. A viszonylagos „ismeretlenség” oka, hogy a Szépvíz völgyében a nehezebben járható, elég mocsaras vidéknek, erdős-bokros területnek nem volt különösebb stratégiai vagy egyéb jelentősége és ezért általában békében bújt meg a dombok között.

 A Kálvária-domb 14 stációja pont a Nagy Háború kezdetére készült el, a domb alatti forrás Szent László nevét kapta. A jó ízű, szinte már ásványvíz jellegű Szentkút vizével szokás az először odazarándoklókat beavatni. Ez a búcsúkeresztség. A vízhez a hagyomány sok csodát fűz. A ferencesek szerint az első csodás gyógyulás egy komáromi asszonnyal történt. Az elkövetkező időszakból azonban százas nagyságrenddel tartanak számon megtörtént csodákat. A 19. század második fele elég jelentős változásokat és új lehetőségeket hozott ennek a településnek is. Megépült a Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal, az itteni állomást 1873-ban adták át. A Szépvíz csatorna megépítése pedig lehetővé tette a mocsarak lecsapolását.

A templom-kápolna-forrás-Kálvária együttese, illetve az állomás épületén túl látnivalók, érdekességek a településen: a templom közelében a Szent Háromság és a Szent Flórián szobor; az u.n. Kollarics-ház, amely a 17. századi egykori fogadó épülete (népi barokk, ma lakóház); a Régi Pékség; az iskola névadójának, Széchenyinek a szobra; az iskola falán az I. Világháborús emléktábla; a szépen rendezett és gondozott Központi parkban a II. Világháborús emlékmű és a közeli Faluház; a bokrokból, díszcserjékből kialakított labirintus stb.

 Jelentősen könnyíti a közlekedést az itt haladó Zalaegerszeg-Nagykanizsa (tovább déli határ) főút, és a településtől északra és délre is csak pár km-re húzódó balatoni utak.

 

 

                                                           

 

Zalaszentlászló község persze Zala megyében fekszik, a Zalaszentgróti járásban. A Zala Termálvölgye Egyesület tagja még vagy 30 település önkormányzatával és egyéb szervezetekkel. Nagyon találó ez a termálvölgy elnevezés mert, ahogy emlegetni szokták a község a Hévíz - Kehidakustány - Zalaszentgrót termál "aranyháromszögben" fekszik. A hévvíz nagy kincs és hatalmas potenciált jelent. A termálvíz nyújtotta helyi lehetőségekhez meg kell említeni a környéknek az aktív kikapcsolódást szolgáló vonzerejét: észak-keletre Sümeg a híres várral; keletre a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és persze a Balaton (20 km); délre a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet; nyugatra a megyeszékhely. A község közvetlen környezete is kínál különlegességeket: a Zala völgyében elterülő szentmihálypusztai Lovarda a tágabb környéknek is a legnagyobb ilyen intézménye. Különlegességekkel szolgál a Gyógynövények Völgye is komplex kínálatával a gyógyteáktól a lekvárokig, a natúr gyümölcslevektől a homoktövis velőig és illatpárnákig.

A kb. 800 lakosú település első írásos említése a 15. századból származik. Nagy hagyománya van itt a katolikus vallásnak. A 20. század elején a lakosok 99,9 % - ban ehhez a valláshoz tartozónak mondták magukat. A település a nevét természetesen Szent László királyról kapta, erre utal a középkori Zenthlazlo említés is.

1665-ig állt török megszállás alatt a falu, a 19. század közepén pedig a vízimalomról híres Szentmihálypusztát is a faluhoz csatolták. Erre az időszakra tehető a polgári fejlődés, egyes iratokban még opidumként is (mezővárosként) említik a települést. A 20. század közepétől Szentlászlóhoz tartozik Gyülevész falu is. (neve a szakértők szerint a "Gyülevíz"-ből származik).

A rendszerváltás után a népességfogyást megállítandó egyforintos telkeket hirdettek, amelyek el is elfogytak. Ma az üresen álló régi házak vásárlása és felújítása kínál letelepedési vagy befektetési lehetőséget. A viszonylag alacsony árak elég sok német érdeklődőt is odacsábítanak.

A település tagja a Szentlászló Szövetségnek is, a Kárpát-medencei Szent László települések találkozóját 2002 – ben itt tartották meg. Nevezetességei között megemlíthető a Szent László király oltalmába ajánlott barokk templom. Gyülevészen is van egy 19. századi templom.

 Nagy büszkesége a településnek az 1985-ban átadott faluház, amit Makovecz Imre tervei szerint társadalmi munkával építettek. Ma könyvtár és panzió működik benne.

                              

       A római katolikus templom                                                              A település madártávlatból

 

 

 

Vácszentlászló község Pest Megyében a Hajta partjain terül el, a Vácszentlászló-i víztározó közelében. Úgy tartják, hogy ez a nyugati palócság leg­délibb települése. Az ottani népi hagyományok szerint, a forrás patkó alakja alapján a Hajta patak I. László királyunk lovának a lába nyomán eredt. (különben az etimológusok szerint a patak neve a malom-hajtásra utalhat). Szintén a néphit szerint az egykori kör alaprajzú templomát I. László építtette oda, ahol a mogyoródi csata idején a sátra állott.

 

Az Árpád-kori település első írásos említése 1394-ből származik „Zenthlazlow” névvel. A régi korok kapcsán meg kell említeni, hogy falutól északra halad el az u. n. Csörsz árok, amit a szakértők szerint a szarmaták alakítottak ki a 4. században a Duna-Tisza összekötésére. A török időkben elpusztult település a 17. század végén kezd újjáéledni Valkószentlászló néven. Mai nevét 1835 – tól őrzi, és az 1970-ben elveszett önállóságát csak a rendszerváltással kapta vissza. A közel 2100 lakosú település úgy 80 % - ban katolikus. A többször felújított mai, műemlék templomot 1743-ban kezdték építeni és 1745. szentelték fel Szent László tiszteletére. A többszöri renoválás során sokat veszített barokk jellegéből, de berendezési tárgyai közül több is megmaradt abból a korból. A Szent László kép és a harangok is a XVIII. századiak. A szakértők szerint a község címerét az első pecsétje (1691) inspirálta.

 

Az alapvetően agár beállítottságú településre a 20. század hozott iparosodást és a szolgáltatások bővítését.

Vácszentlászlón mondhatni minden a nagy királyról szól, az ő nevét viseli az általános iskola és a fogadó-étterem is.

Turisztikai szempontból a település nem játszik különösebb szerepet, hiszen a közelben nagy a „konkurencia”: a főváros (40 km) Gödöllő (16 km), a 28 hektáros Vácrátóti Botanikus Kert (30 km).

Ugyanakkor ezek a jelentős idegenforgalmi célpontok sok vácszentlászlói lakosnak biztosítanak munkahelyet.

A település látnivalói között még megemlíthető a templom kertjében Nepomuki Szent János szobra, valamint a központban emelt I. világháborús emlékmű (Körösfői-Kriesch Aladár, 1920).

                                               

                                            

 

 

 

 

Pusztaszentlászlónak, ennek a Zala megyében fekvő, (Zalaegerszegtől 25 km-re, délre) közel 600 lakosú községnek az 1997 – es címere nagyon beszédes.  A címerpajzs középén érthetően Szent László hermája van. Az 1270, a település első írásos említésének az éve. A vallási szimbólumok a különböző felekezetűek békés együttélését jelzi.

 A kézfogás szorul némi magyarázatra: a kapcsolódó kezek a kiegyezés dokumentumait jelképezik, amelyeket Deák Ferenc itt készített.

 Természetesen a település nevére is van magyarázat. A legenda szerint – ismét kunokkal kapcsolatos történet – I. László a kunoktól egy valamikor itt állt kolostorból alagúton keresztül szabadult meg. A kunok bosszúból az épületet elpusztították, a helye kopár maradt. Innen a község nevében a László és a puszta.

 A história a török utáni időkből, a 18. század vége fele 215, főleg magyar, túlnyomóan evangélikus vallású lakosról tud. A gyülekezet műemléktemploma a település egyik magaslatán épült 1817 – ben.

 Pusztaszentlászló egyik nevezetessége Püspöky Grácziánnak a Válicka-puszta temetőjében látható síremléke. Ő volt az a honvéd, aki 1848-ban Buda várának vívásakor elsőnek tűzte ki a várfalra a nemzeti lobogót.

 Az egykori földbirtokosnak, Oszterhueber Tarányi Józsefnek volt a felesége Deák Klára, az ő testvére pedig Deák Ferenc. Deák életrajzából tudható, hogy 1855 és 1870 között a legtöbb nyarat Pusztaszentlászlón töltötte. Itt találkozott meghatározó személyiségekkel is, például Kemény Zsigmonddal, Tisza Kálmánnal és itt fogalmazták meg a kiegyezés szövegét.

Az  I. és II. világháborúban elesett helybéli hősök tiszteletére emlékműveket állítottak.

1941 – ben hoztak eredményt a kutató fúrások, ekkor találtak kőolajat, ami nagyon jelentős és sokrétű fejlődést indított el.  A háborúban óriási értéket képviselt a kőolaj minden harcoló fél részére, így törekedtek is e területet a kezükben tartani.

  Az ötvenes években alapított kertészet öntözési igényéhez víztározót alakítottak ki, majd mellé szabadidő központot. Ma a település tavai közel 7 hektáron terülnek el és változatos zsákmány lehetőségét kínálják a pecásokat. A község életében jelentős szerepet játszik a termálvíz is, persze az erre a kincsre alapozott létesítményekkel együtt.

  2000 októberében, mint sok más település, Pusztaszentlászló is megkapta a Millenniumi zászlót és felavatták a Millenniumi emlékparkot.

 Pusztaszentlászló fekvése a dimbes-dombos zalai tájon igen kedvező. Egyrészt a Balaton közelsége miatt, másfelől pedig, hogy itt halad át a Zalaegerszeg – Nagykanizsa főút, ami délre a Dráva és a határ fele folytatódik.